Majó Márk Gábor gyermekvédelmi szakember jegyzete

Köztünk. De akár fordíthatnám úgy is, hogy ”köztünk marad”.

Egy régi-új játék, mely a gyilkosos (alszik a város) néven népszerűvé vált játék 21. századi pandemikus időszakának fura interpretációja.

A játék menete egyszerű: mindenki kap feladatot, de senki sem tudja, hogy a másik mit kapott. Van akinek ölnie kell. Úgy, hogy a többiek ne jöjjenek rá. A játék több körből áll. Minden kör végén szavazás, hogy kit dobjunk ki a játékból. Nagy vonalakban ennyi a menete. Természetesen a feladatok mellett a játékosok egymás közti kommunikációja adja a sava-borsát az élménynek. Vannak akik leülnek egy kupacba és mobilon tolják a játékot, és közben beszélgetnek. Vannak akik távol egymástól, de mégis egy szerveren és közben online beszélnek. Vannak akik pedig chatelnek. Játszhatsz ismerősökkel, és idegenekkel.

Miért is gondolom, hogy egy fura interpretáció? Azért, mert nagyszerűen köti össze a régimódi közösségi élményeket és egyszerre teljesíti a pandémia által meghatározott új feltételeket. Mondhatnám divatos szóval, hogy hibrid. Mint az oktatás. Mint a home office.  Lehet online is, meg nem is, sőt akár egyszerre a kettő. De mi vitt arra, hogy erről cikket írjak? Egy eset. Egy eset, amikor a pedagógus kolléga a tanterembe érve zokogó, veszekedő 11-12 éves gyerekeket talált. Igen. Játszottak. Igen, ezzel, és nagyon összevesztek. Nincs is ezzel semmi baj, hiszen gyerekek, ők szoktak veszekedni jön az első gondolat. Aztán kicsit mélyebbre nézek. Kiderül, hogy már a 10. játékban direkt elsőként kiszavazzák Józsit. Mindig elsőnek Józsit. Józsit, aki csak játszani szeretne a társaival. Józsinak elege lesz, és elsírja magát. Kinevetik. Így lesz egy játékból pokol egy kis diák számára. Persze, ilyen volt a mi időnkben is. Minket is volt, hogy kiközösítettek, vagy kinevettek. Mondjuk mert nem volt márkás cipőnk, nem volt elég díszes a csatt a hajunkban, vagy éppen azért, mert túl díszes volt… Okot mindig találni. A bullying természete már csak ilyen. Igen, ez is bullying, ez is kiközösítés, ez is a másik bántása. AMONG US. Köztünk. Köztük. Sajnos nagyon találó, mert az esetek túlnyomó részében tényleg köztük marad.

Talán elmondja majd otthon, vagy még az iskolában a tanár néninek, hogy mi is történt. De vajon meg tudjuk érteni, hogy ez neki mit jelent? Nekünk csak egy játék lesz, amiből kiesett. Neki pedig a sokadik bántás, annak megélése, hogy nem becsülik, hogy kiközösítik. Vajon anya, apa, vagy a tanító néni elég nagy jelentőséget tulajdonít majd a dolgonak és foglalkozik Józsi problémájával?

Mi a helyzet a többiekkel? Akik viccből, rosszindulatból, irigységből, vagy ki tudja milyen indokból kiszavazták? Velük mi lesz? Ki mondja el nekik, hogy ez nem okés, ki lesz az, aki elmagyarázza nekik, hogy Józsi tényleg roszul érzi magát emiatt. Ki lesz az, aki Józsinak segít?

Csak egy újabb népszerű játék. Amely nem csak játék, hanem eszköz. Eszköz a jóra és a rosszra. Félreértés ne essék, nem a játék ellen beszélek. Nem is a játékról beszélek. Egy jelenségről beszélek, arról, hogy mi történik a gyerekeinkkel, miközben azt gondoljuk, hogy csak játszanak. A cikk az értékrendről szól, az érzelmi intelligenciáról, a mi felelősségünkről. Arról, hogy apaként, anyaként, pedagógusként milyen feladatunk van.

Majó Márk Gábor
PROMISE Egyesület

Forrás: